Pletyka, kibeszélés és tudatos jelenlét

Változtatni akarsz? Figyelj a szabotőrökre is!
2019-08-26
Hogyan legyünk boldogok a munkánkban? Hogyan érjünk el kimagasló eredményeket stresszmentesen?
2019-11-20

Pletyka, kibeszélés és tudatos jelenlét

A legtöbb ember alapvető motivációja az, hogy védje az önbecsülését. Arra törekszünk, hogy folyamatosan okosnak, sikeresnek, szépnek és jónak láttassuk magunkat. Ami azt is jelenti, hogy egyúttal mindent, ami nem ilyen, azt elutasítunk magunktól. Elég csak a közösségi oldalakon megjelenő tartalmakat megnézni, nagyon kevesen posztolnak kudarcaikról, sikertelenségeikről. Pedig a lelke mélyén mindenki tudja, hogy esendő. Csetlünk-botlunk, tudjuk, hogy mennyi mindent nem tudunk, olykor aggodalmaskodunk vagy tehetetlennek érezzük magunkat.  És igenis vannak rossz napjaink és olyan is van, hogy hibázunk, nem jó döntéseket hozunk, megbántunk másokat. Ez komoly feszültséget teremt, mert attól még, hogy nem adunk teret személyiségünk bizonyos részeinek, azok ettől még nem tűnnek el, sőt az elutasítás, ellenállás hatására még meg is erősödhetnek.

Ezt az esendőséget sokkal könnyebben meglátjuk másokban, és az énképünket mintha látszólag megerősítené az, amikor ítélkezés formájában ennek hangot is adunk. Mások jellembeli hiányosságainak kibeszélése rövid időre még hamis jóérzést is kelthet arról, hogy mi bezzeg nem ilyenek vagyunk.De ez csak pillanatokig tart, és egy összehúzódott, beszűkült látásmódot eredményez. Valamilyen okból olyan ez, mintha visszahúzódnánk védelmi vonalaink mögé, és tovább erősítenénk egy hamis énképet… amivel egyre távolabb kerülünk az őszinte szembenézéstől. Ami másokban nagyon zavar, ami erős ellenérzéseket kelt, az valahol ott bennünk is. Azért foglalkoztat ennyire, mert lenne vele dolgunk. De ez a belső feszültség a kibeszéléssel, nem múlik el, az csak látszatmegoldást ad annak kezelésére.

De ne legyünk ennyire szigorúak, természetesen, mint a legtöbb dolog az életben, a pletyka sem egyértelműen negatív. Amikor jó ismerősök más emberekről beszélgetnek, gyakorlatilag saját értékrendjüket, viselkedési normáikat tesztelik, finomhangolják. Meghúzzák a morális határokat, és ha ezt megfelelő önkritikával és empátiával teszik, ez akár lehet hasznos is. Az „érzékeny” információk megosztása emellett a fontosság, bennfentesség érzetét is kelti, és a másik felé fennálló bizalom jele is egyben.

A pletyka tehát teljesen normális társas készség, az emberekhez való kötődés egyik eszköze.

DE! És ez egy nagyon fontos DE!

Egyáltalán nem mindegy, hogy milyen információkat, és hogyan osztunk meg másokkal: az információkkal való visszaélés, manipuláció, mások rossz színben feltüntetése, önkritika nélküli kibeszélése átlépi az etikai határokat, és romboló hatása van. A rosszindulatú híresztelés akadályozza az önismeret elmélyítését és feszültségeket generál a közösségben is.Ezért van a pletykának inkább negatív megítélése.

Mi kell ahhoz, hogy kitörjünk a kibeszélés negatív hatásai alól?

Az első lépés, hogy ellenálljunk:

  • az elme folyamatos törekvésének arra, hogy mindent azonnal megítéljen, jónak vagy rossznak minősítsen, és
  • az ego csábításának arra, hogy folyton tökéletesnek mutassuk magunkat.

Ezzel nyitunk teret az elfogadásra személyiségünk esendő tartalmai felé. Ez persze nem könnyű. Sok energiát és elmélyült énmunkát igényel, hogy abbahagyjuk az ítélkezést önmagunk és mások felett, és felismerjük, hogy az ellentétek önmagukban kevésbé, sokkal inkább egységben értelmezhetők.

 

A legtöbb spirituális hagyomány valamilyen formában erről az elfogadásról szól.

A játszma leállításának kulcsa tehát a tudatos jelenlét: az elme túlzott irányításának, racionális értelmezési törekvéseinek megzabolázása a felismerés, elfogadás és az azonosulás hiánya által. Ha a jelenlétünk ilyen, akkor még a nehéz helyzetekben sem sodródunk el negatív érzelmeinkkel, képesek leszünk nézőpontot váltani, és a másik álláspontját is értelmezni.

Ez nem könnyű, mert az ilyen szintű elfogadás eléggé ellentmond a mai kor logikájának. Mindent, azonnal érteni akarunk, a problémáinkra gyors megoldásokat keresünk. Minden vitát meg akarunk nyerni, a konfliktusainkat erőből igyekszünk megoldani, és az olyan fontos társas készségeket, mint az együttérzés vagy a jóindulat, gyengeségként azonosítjuk. Szélsőértékekben gondolkozunk, valaki vagy erős, vagy kedves, a kettő együtt nem elképzelhető.

A nemkettősség befogadásához arra van szükség, hogy fejlesszük önismeretünket és társas képességeinket.

Tudatos kommunikáció by FineMinding zárt csoportunkban ezzel a témával foglalkozunk. Ez a bejegyzés is a csoportból érkező javaslatok, észrevételek alapján készült, ezúton is köszönet mindenkinek, aki értékes hozzászólásaival támogatta a poszt megírását!

Ha érdekel a tudatos kommunikáció, és szívesen fejlesztenéd a képességeidet ebben a témakörben, akkor szeretettel várunk facebook csoportunkba!