Felébredünk reggel, belenézünk a tükörbe, és már törnek is elő a negatív gondolatok: elgyötört, ráncos, karikás, kövér, puhány és hasonlók… Majd végigfutunk gondolatban a napunkon, és eszünkbe jutnak a nyomasztó tennivalóink, a határidők, nemszeretem találkozók, és a közöttük lévő rohanás. A mérgező gondolatok hajszálpontosan célba találnak. Nem csoda, saját gyenge pontjainkat mi ismerjük a legjobban, és belső monológjainkban sokszor jóval brutálisabb hangnemet ütünk meg, mint azt a külvilágban bárkitől elfogadnánk. Ezeket aztán kellemetlen érzések követik, melyek nyomán a testünkben elindul egy válaszreakció. Szervezetünk olyan stresszhormonokat kezd el termelni, amelyek kedvezőtlen változást idéznek elő a testünkben.

Egyszerűsített definíció szerint a szennyezés olyan károsanyag-kibocsátását jelent, amely kedvezőtlenül hat a környezetre. Ennek hatásaival nap mint nap szembesülünk. Rendszeres téma a sajtóban, de magunk körül is látjuk, érzékeljük a következményeket. Jóval kevesebbet foglalkozunk ugyanakkor a belső világunkban is zajló környezetszennyezéssel. Pedig a fenti definícióban leírtakhoz hasonlóan zajlik ez is. Csak nincs annyira szem előtt.

Az agyunkon átfutó negatív gondolatok eredményeként káros ingerületátvivő anyagok szabadulhatnak el a testünkben. Ezek testi vagy lelki negatív hatását sokféle módon lehet megtapasztalni.  Nyomja a teher a vállamat, összeszorul a torkom, felmegy bennem a pumpa (gyorsabban ver a szív, emelkedik a vérnyomás), emésztem magam, összeszűkül a gyomrom. Csak néhány kifejezés azok közül, amiket mondani szoktunk a hétköznapokban.

Ezek már egészen egyértelműen arra utaló jelek, hogy túl sok volt a károsanyag-kibocsátás. Ezeket az átmeneti tüneteket hajlamosak vagyunk elnyomni, elfojtani, figyelmen kívül hagyni. A háttérben tartott rossz érzések, a stressz azonban komoly tartós károkat is tud okozni.

Mit lehet tenni ellene?

A zéró hulladék-kibocsátás lenne persze a legjobb megoldás, de már a  tudatosabb gazdálkodás, például a „szelektív gyűjtés” is egy fontos lépés lehet, és jelentős, érzékelhető változásokat tud eredményezni. Tudatosítsd, hogy mik azok a gondolatok, amelyekkel rendszeresen „szennyezed” az elmédet! Vedd észre, amikor ez történik, és tisztítsd meg az elmédet tőlük. A legtöbb ilyen gondolat mögött egy szükséglet áll. Például ha korholom magam azért, hogy kövér vagyok, és minek ettem meg azt a tortát, és már megint miért voltam lusta sportolni menni, az ebben a szemléletmódban szennyezésnek minősül. Az elmémben megjelenő gondolat hatására rossz érzéseim támadnak, de ez legtöbbször mégsem segít abban, hogy másnap nemet mondjak a sajttortára, és helyette a salátát válasszam. A „motivációs stratégia”, ami az ilyen belső monológban ölt formát nem működik. A cél viszont hasznos: egészségesebb táplálkozás, több testmozgás. A mögöttes szükségletet érdemes tudatosítani, módosítani a motivációs stratégián, aminek az első lépése, hogy elengedjük a káros, szennyező gondolatokat, amik amúgy sem támogatják a megvalósítást.

A tudatosításra és az elengedésre kiváló lehetőséget nyújtanak a különféle meditációs gyakorlatok, amelyeket itt a FineMindingon is kipróbálhatsz! Ha érdekel, hogy hogyan működik, katt ide!

Leave a Reply